A mai nappal immár aktuálissá válik az egyik kedvenc Kosztolányi versem: "Most harminckét éves vagyok.Nyár van.Lehet, hogy tán ez, amirevártam.Egészséges bronzarcomataranyfénnyel veri a nap,és lassanmegyek fehér ruhában alugasban.Pipámba sárgálló dohány,a füstje…