Amióta elmentél, nagyon hiányzol. Bár biztattalak, és helyeslem, mégis megdöbbentett tetted és nehezen tértem magamhoz. Igaz, nem találkoztunk gyakran, de hiányod egyből fájó ponttá égett belül, és azóta is nyugtalanít nap nap után. Többször hívtalak volna, mert eszembe jutott valami, amit megosztottam volna veled, vagy csak egy kérdést tettem volna fel, hogyléted felől érdeklődtem volna. De nem vagy itt, és néma csend honol körülötted, ami tudom, most a legjobb neked. Mégis hiányzol. Nagyon. Nagyon-nagyon.

Amikor visszatérsz, akarom, hogy tudd, az első pillanatoktól kerestelek, és szinte nem múlt el úgy nap, hogy ne gondoltam volna rád és nehéz helyzetedre, életed fordulópontjára, amely igen nehéz utat mutatott, amelyen muszáj végigmenned. Én melletted vagyok és leszek, és gondolatban most is megerősítést küldök feléd, hogy tudd, nem vagy egyedül. Lélekben megerősödve várunk vissza, hogy ott folytassuk, ahol abbahagytuk.