Hamarosan irányt vált az életünk.

Egyelőre innen járok oda napmintnap, de néhány hét múlva onnan jövök majd ide nemmindennap. A délről északra irányt északról délre, délnyugatra cserélem. Vajon mennyire változik majd meg az élet?

Azt mondják, nem mindegy, hogyan alszunk, merre fekszünk, hova néz a lábunk. Az északi féltekén állítólag illik fejjel északnak aludni, de a feng-shui szerint meg a nyílászáróknak merőlegesen. Namost mi van akkor, ha történetesen több is van belőlük és az északi irányt is betartanánk, ráadásul bemérettük a házunkat és nem akarunk se vízérbe, se Hartmann-hálóba, se egyéb sugárzásba feküdni. Hova is tegyük akkor az ágyat, ha picike a szoba??? Mérlegeljünk okosan. Valahol középen lesz a megoldás. Ha mégsem megy, engedjük be a kutyát, és ahova telepszik, ott legyen az ágy. :-)))

Lánykoromban az IbolyaLakban Klotildligeten Remus, a kutyánk - nem, nem Rémuszbácsiról neveztük el - az ágyunk fejébe feküdt le, ha beszökhetett. Ott jóhelyen aludtunk. Viszont a szülői házban Herceg, a szuperkandúr - sajna már nem él, helyette egy vörös Jároszláv játssza a macskaszerepet - igencsak szeretett az ágyam végében aludni. Nem is aludtam jókat ott soha.  

Meghatározó lehet, merre és hogyan megyünk, napi ritmusunk hogyan alakul, hol és milyen minőségben alszunk, és pihenünk-e valójában.

A költözéssel alaposan megváltozik minden. Máshogy alszunk, máshol mosdunk, másfelé járunk és más ritmusban élünk. Máshol főzök, máshová pakolok, máshol olvasom a könyvet és máshol játszom a kicsikkel. Megértünk a változásra nagyon, igennagyon. 

Irány észak, északnyugat...